Ricse Nagyközség Önkormányzatának hivatalos honlapja |
Fekvése
„Ricse Révleányvár és Cigánd között található, a Tisza jobb partján. Határában folyik az itt különösen kiszélesedő Tisza, aminek a jobb partján terül el. Jellegzetes észak-alföldi tájon fekszik, az ukrán határtól kb. 8, a szlovák "határtól" kb. 3-4 km-re. A falu nagy része dombos terület.”
Története
„A Bodrogközt sokszor szigetként emlegetik, mert a területét nagymértékben meghatározza három folyó: a Bodrog, a Tisza és a Latorca, amik szinte szigetként ölelik át ezt a vidéket. A vidéket - a régészeti leletek tanúsága szerint - az újkőkortól egészen napjainkig folyamatosan lakják. Ricse honfoglaláskori település. A Ricse elnevezés - az Egri Tanárképző Főiskola értelmező nyelvkönyve szerint - a szláv nyelvből származik, és feltehetően mocsarat, vizes helyet jelent. Egy 1864-ben kiadott helységnévtárban Récse néven szerepel a település. Egy 1939-ben íródott kézikönyv szerint viszont a község neve valamikor Rétecske, Rétcske lehetett, s ebből az elnevezésből alakult ki később a Ricse helységnév. Egy azonban biztos; a vidéken található lápok, mocsarak egészen a XIX. századig meghatározták az itt élő emberek életmódját. A fő megélhetési forrást a halászat, a vadászat, a sulyomszedés és a nádvágás jelentette. A mocsarak lecsapolása előtt Ricse a Bodrogköz egyik legelzártabb települése volt. Maga a falu már a XIII. században létezett. Az első levéltári adatok 1288-ból származnak. Ekkor adományozta Ricsét, Boleszló váci püspök a leleszi konventnek. Az adománylevél latinul íródott. Később 1307-ben az egri káptalan szintén latin nyelven írt oklevelében Ryuche alakban olvasható a település neve. 1364-ben a Visegrádon kelt oklevélben már a mai írás-és nyelvhasználat szerint jelent meg a község neve. 1403-ban pedig már egyértelműen Ricse faluként említik a települést. Az 1700-as években 5 családot telepítettek be a faluba (Máté, Vécsy, Körmöndi, Deák, Kocsi). A falu lakosságának nagy része ma is ezeknek a családi nevek valamelyikét viseli.”
Ricse a folyók és erdők által ölelt sziget, a folyók ajándéka.
„Ricse ősi magyar falu, tehát birtokosai is szép számmal akadtak a történelem során. Az egyházi érdekeltség évszázadokon át kiterjedt Ricsére, és a hozzá tartozó földterületekre. Elsőként a Jászóvári Premontrei Rend említhető meg, mely több mint hét évszázadon át tartotta kezében a község egyik külterületi települését, Budahomokot (ma: Budahomok tanya). Az egyház mellett más birtokosai is voltak a területnek, erre utalnak a levéltári források is:
Aba nemzetség
Paulinyi Jakab fiai
Ricsei Fekus András
Ricsei László
Újfalusi László
Pálóczi Mátyás
Ricsei András
Ricsei Ambrus és baksai Beke Mártonné
Perényi Péter
Nyári István
Losárdi Zsuzsanna
1779 Károlyi Antal
A népesség alakulására kezdetben (16.-17. sz.) a porta összeírásokból következtettek. Az első hivatalos népszámlálásra 1784-87 között került sor.
Figyeljük meg a következő adatokat, melyek a népesség alakulását mutatják 1598-tól 1941-ig:
1598. 156 fő |
1698. 216 fő |
1784-87. 304 fő |
1828. 366 fő |
1836. 230 fő |
1863. 833 fő |
1869. 1184 fő |
1880. 1245 fő |
1890. 1490 fő |
1900. 1761 fő |
1910. 1954 fő |
1920. 2026 fő |
1930. 2677 fő |
1941. 3441 fő |
1598-ban Ricse 156 lélekszámával a térség csupán ötödik legnagyobb települése volt.
1930-ra viszont már 2677 lakosával a második legnagyobb településsé vált. A népességnövekedés meglehetősen nagy volt. 1828 és 1836 között a lélekszám csökkenése tapasztalható. Ennek oka, hogy ebben az időszakban sokan elköltöztek a faluból. Ricséről 1885-ben indult meg a kivándorlási hullám. 1901-ben 127 fő hagyta el a községet. 1903-ig Ricse lakóinak 15%-a vándorolt ki. Ennek ellenére népességnövekedés következett be ezen időszakban. Hogy ez minek köszönhető, nincsenek utalások.
Évszázadok óta a község egyik fontos jellemzője a református felekezetű lakosok nagy aránya. Napjainkban is tart ez a tendencia, mert még ma is csaknem egészében református emberek lakják a települést. Rendkívül kevés a katolikus felekezetűek száma, pedig hosszú éveken át katolikus hatás uralkodott a falu határában elterülő Budahomok tanya miatt. Budahomok katolikus uradalmi birtok volt, ahova csak katolikus cselédeket fogadtak fel. E két felekezet hívein kívül Ricsének voltak izraelita és felekezeten kívüli lakosai is. Az 1900-as évek elején végzett felmérés szerint a lakosság vallási szempontból a következőképpen oszlott meg:
Reformátusok 71,3%
Római katolikusok 14,8%
Görög katolikusok 5,7%
Izraeliták 6,4%
Felekezeten kívüliek 1,8%
Ricse a Tisza-parti települések közé tartozik, bár a folyótól 2-3 km-re terül el. Szántóföldjeinek jelentős része viszont a Tisza törésvonaláig terjed. A folyó nagymértékben befolyásolta a falu és a lakók életét. A gazdag állat- és növényvilág, a halbőség, életmódjuk és tevékenységük meghatározó tényezője volt. Az ősi lápi foglalkozásokat idővel felváltotta az állattenyésztés és a földművelés. Jellemző volt a juh, a sertés, majd a földművelés elterjedésével az igás állatok tenyésztése. A föld művelése többnyire a konyhakertészetben nyilvánult meg. Nagyobb területek művelésére csak később került sor.
A vízmentesítést (mocsarak lecsapolása, folyók szabályozása) követően például olyan nagy méreteket öltött a dohánytermesztés Ricsén, hogy a község mellett létrejött egy új külterületi település: Dohányostanya néven. Ricse másik külterületi települése Budahomok, ami a már említett Jászóvári Prépostság uradalmi birtoka volt. Dohányostanya később megszűnt, Budahomok pedig jelenleg magántulajdonban van. 1914-ben kitört az első világháború, ami Ricse lakosságát sem kerülhette el. A település lakóinak 15%-át érintette a mozgósítás. A bevonultak legtöbbje végigharcolta a háború négy évét. Sajnos nem tért haza mindegyikük. Az életüket vesztett ricsei katonák emlékére a község egy I. világháborús emléket állíttatott az egykori Leventeotthon udvarán (Ez az épület később Művelődési Otthonként szolgált.). Az elesettek száma kb. 36-40 főre tehető. Az első világháborút követően 1920-ban, a trianoni békeszerződés értelmében Zemplén vármegye 2/3-ad részét szakították el Magyarországtól. A Bodrogköz két részre szakadt. 54 települése közül 34 a mai Szlovákiához került.
Az első világháború után újjá kellett szervezni a közigazgatást. Ricse vált a Bodrogköz járási székhelyévé. Ennek következtében indult el a fejlődés útján. Ekkor építették fel a településen a főszolgabírói hivatalt, a laktanya épületét a határőrség részére, a csendőrség és a vámőrség épületét. Megszervezték a járási tisztiorvosi szolgálatot, a körjegyzőséget, gyógyszertárat, postát, távirdát, további iskolát, vasútállomást építettek.
ZukorAdolph a ricsei születésű, Amerikába kivándorolt és meggazdagodott izraelita ezekben az időkben jelentős összegekkel támogatta szülőfaluját. Ő volt az, aki 1928-ban a falu középpontjában egy mélyfúrású artézi kutat fúratott. Fölé szoborkompozíciót készíttetett. Erről kapta később az építmény a "Juhászkút" nevet. Az 1871-ben fából épült református templom felújításához is nyújtott támogatást 1928-ban. Ekkor tették le a jelenlegi épület alapkövét. Az új templom kelet-nyugat irányban fekszik és gót stílusban épült. 20 méter hosszú, 14 méter széles, tornya pedig 16 méter magas. 580 hívő számára biztosít férőhelyet. Két haranggal rendelkezik, melyek közül az egyik a híres kisgegőci öntödében készült. Ma már a római katolikusok is rendelkeznek templommal, melynek építéséhez 1946-ban kezdtek hozzá, anyagi gondok miatt azonban csak 1961-re készült el.
A II. világháború szintén érintette a községet. Ricse 1939-ben elvesztettet járási székhely státuszát. A II. világháború a településtől újabb emberáldozatokat követelt: 50 katona esett el a harcokban, valamint 9 zsidó családot hurcoltak el a haláltáborokba, köztük a Zukor család itthon maradt tagjait is. A hősi halottak emlékére a község temetőjében állítottak emlékművet.
Az utolsó alakulatok 1944 novemberében hagyták el a község területét. Az 1940-es évek végén újra megindult az élet a faluban. Megkezdődött a termelőmunka, a gazdasági helyzet javulása. A Budahomokon élő emberek folyamatosan költöztek be a faluba, és így a tanyán állattenyésztési telepet és gépparkot létesítethettek. 1950-ben újraszervezték a közigazgatást: a Bodrogközi járásnak ismét Ricse lett a székhelye. A járás neve is megváltozott, új neve: Ricsei járás lett. A Ricsei járáshoz tartozó települések ebben az időszakban: Ricse, Cigánd, Nagyrozvágy, Kisrozvágy, Semjén, Lácacséke, Dámóc, Zemplénagárd, Révleányvár. A járási szerepkör folytán Ricsének ismét lett járási Rendőrkapitánysága, Kiegészítő Parancsnoksága, Határőrsége, és megtalálható volt helyben a Sátoraljaújhelyi Járásbíróság kihelyezett irodája is. Ezenkívül Ricse rendelkezett ebben az időszakban orvosi rendelővel, gyógyszertárral, 50 ággyal működő TBC kórházzal, szülőotthonnal, malommal, olajütővel, pékséggel, új iskolával.”
Ricse a Bodrogköz „bölcsőjévé” vált.
„1956. február 1-jével azonban újra átszervezték a közigazgatást, és ettől kezdve Ricse már a Sátoraljaújhelyi Járáshoz tartozott. Az 1970-es években kapta meg a település a nagyközségi címet.
A rendszerváltás után a település élete nagymértékben megváltozott. A termelőszövetkezetet felszámolták. Megválasztották Ricse nagyközség első polgármesterét Vécsi István személyében, aki mai napig viseli ezt a tisztséget.”
Forrás: Wikipédia, ricse.fw.hu, Hogya Viktor: Ricse krónikája
A település fejlődésének, fejlesztésének jelentősebb állomásai az 1990-es évektől:
1990-1994.
Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete kiemelt figyelmet fordított ebben az időszakban a kultúra, az egészségügy, a település tisztaság, az egészséges környezet fejlesztésére, munkahelyek létesítésére.
A képviselő-testület ez alatt a 4 év alatt támogatta a helyi mozi, a mentőállomás működését, II. világháborús emlékművet állított, támogatta a Holocaust 50. évfordulója alkalmából létesítendő emlékjel létrehozását, hozzájárult Lácacséke-Perbenyik határszakasz közvilágítási költségéhez. A munkahelyteremtés jegyében létrehozott egy varrodát, alapító tagja lett a Zempléni Vízmű Kft-nek, mezőőri szolgálatot létesített. Támogatta a rendőrség működését, az egészségügyi központ részére fogászati kezelőegységet, számítógépeket, az önkormányzat működéshez szükséges gépjárművet, irodatechnikai eszközöket vásárolt.
Ebben az időszakban kezdődött a térség legnagyobb fejlesztése a gázberuházás.
Az oktatás fejlesztése jegyében ekkor kezdődött az iskolában a zenei és alapfokú művészeti oktatás. Jelentős forrást biztosította képviselő-testület a zenei oktatáshoz nélkülözhetetlen hangszerek megvásárlásához. Támogatta a FÉNYT Alapítvány létrehozását, működését, mely alapítvány jelenleg is működik, a helyi oktatási, nevelési intézmények diákjainak, gyermekeinek nyújt támogatást. Támogatta a Zemplén Televízió létrehozását.
Odafigyelt az önkormányzat a már meglévő közúti infrastrukturális hálózatára, felújította a Táncsics Mihály utcát, a Dózsa György utca (temető felé) a korábbihoz képest szélesebb sávban került aszfaltozásra.
Anyagi és építőipari munkák elvégzésével támogatta a református, a római és görög katolikus egyházakat. Az építőipari munkák magukban foglalták az egyházi épületek belső felújítását, a külső homlokzat kőporozását, a külső homlokzat színének kiválasztását, a festék beszerzését, szállítását is.
Ennek az időszaknak a legjelentősebb fejlesztése, mely munkahelyeket is teremtett és hozzájárult az egészséges környezet fejlesztéséhez, az önkormányzat gazdasági stabilitásához: az erdőtelepítés. A telepített fafajok: nyár, kőris, feketedió, tölgy, akác. Az erdőtelepítéshez az önkormányzat jelentős nagyságú földterületet vásárolt. A telepített erdőterület nagysága több mint 100 ha lett. Az erdőtelepítés egy olyan újfajta gondolkodás volt, mely a jövőre főkuszált. Később több önkormányzat számára követendő példa lett.
Ez a fejlesztés hosszú időn keresztül meghatározza az önkormányzat arculatát, természethez való kötődését. Az önkormányzat teljesen azonosulni tud Wass Albert szavaival – melyre arculati kézikönyvében is hivatkozik –
„A legnagyobb örökség, amit adni lehet az utódnak, az otthon. Egy ház, akármilyen ház. De amelyiknek falát aggódás, szeretet, gondoskodás s a jövendők bizakodó hite emelte föl. És fák. Amiket nem azért ültetett valaki, hogy hasznukat lássa. Nem is azért, hogy önmagát mulattassa velük. Hanem azért, mert szépségre és jövendőre gondolt, békességre gondolt és a lelke tele volt derűvel. És ültette, egyszerűen azért, mert szerette a fát és a fákon keresztül akarta elmondani mindazt, ami az otthonban kapcsolatban felgyűlt benne, s amiket szavakba önteni nem tudott.”
1994-1998.
Az önkormányzati választás második választási ciklusában a képviselő-testület gazdasági programjával összhangban fejlesztette, támogatta az egészségügyi ellátást, a határon átnyúló kapcsolatok ápolását, infrastrukturális beruházások megvalósítását, segítette a településen élő egyházak működését, ápolta hagyományait, fejlesztette a helyben igénybe vehető közigazgatási szolgáltatások körét. Új szolgáltatásként létrejött a gyermekjóléti szolgálat, fejlesztette az oktatási intézményeket, erősítette a közbiztonságot. Folytatta erdőtelepítési programját és a település fő fejlődési irányaként a kultúra fejlesztését helyezte előtérbe.
Ebben az időszakban támogatást biztosított a Sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórháznak, támogatta a Zempléni Betegekért Alapítványt, felújítás történt az egészségügyi intézményben.
Támogatást nyújtott a Lácacséke-Perbenyik közötti magyar-szlovák határ megnyitásához, hogy ezzel is csökkentse a település elzártságát.
Támogatást nyújtott évente a református, római és görög katolikus egyházak részére.
Megújultak a következő intézmények: öregek otthona, konyha, iskola, tornaterem. Az óvoda udvarán új gyermekjátékokat állíttatott fel az önkormányzat.
Ekkor született meg az a döntés, hogy az önkormányzat új művelődési házat épít, mely a jövőben jelentősen meghatározza a település arculatát, fejlődésének kulturális irányát.A Bodrogközben a II. világháborút követően nem épült művelődési ház, a kultúrának otthont adó új épület, csak Ricsén. Sokan bírálták a döntést, többen feltették a kérdést, hogy szükség van-e erre az épületre, intézményre. Az idő bebizonyította, hogy a döntés a településen és a térségben élőket szolgálja és igen, szükség van arra, hogy a kultúrának itt, településünkön legyen a központja – akkor is, ha óriási anyagi terhet jelentett és a költségvetési egyensúly megtartását ez a beruházás sokszor veszélyeztette. De megérte! A kultúra sohasem állandó, az mindig változik, azon mindig van min munkálkodni. Ezt teszi az önkormányzat a Zukor Művelődési Ház megépítése óta folyamatosan.
Ekkor lett a település könyvtárpártoló önkormányzat és ekkor született meg az a gondolat is, hogy a hagyományok felelevenítése, ápolása céljából kerüljön megírásra, kiadásra a település története. Ekkor döntött a képviselő-testület arról is, hogy helyi díjat, díszpolgári címet alapít. A település első díszpolgára Hogya Viktor lett, aki később megírja a Ricse krónikája című könyvet a település múltjáról és jelenéről. A hagyományok ápolásának egyik alappillére az is, hogy a képviselő-testület döntést hozott Ricse címeréről.
Az infrastrukturális fejlesztések: befejeződött a gázberuházás, a Rákóczi utca aszfaltozása elkészült, valamint járda épült a Kossuth Lajos utcában. Megvalósult a településen a kábel televízió szolgáltatás. Döntés született arról is, hogy parkot alakít ki az önkormányzat a Jókai utcában és ekkor döntött a képviselő-testület a szennyvízhálózat kiépítéséről is.
A közbiztonság továbbra is központi kérdés volt a településen. Felújításra került a rendőrség épülete, ebben a ciklusban került sor a településen a rendőrőrs alapítására és erre az időszakra esett a polgárőrség létrehozása is.
Új közigazgatási szolgáltatásként helyben kezdett működni az építéshatósági társulás és ekkor kezdte meg működését a gyermekjóléti szolgálat is.
A foglalkoztatás fenntartása, bővítése továbbra is fontos volt a képviselő-testületnek, ezért folytatta a közfoglalkoztatás keretében az erdőtelepítést.
1998-2002.
Ez a ciklus a XX. század végére, a XXI. század elejére esik. Erre a választási ciklusra is elkészítette a képviselő-testület gazdasági programját, melyben prioritásként a munkahely- teremtés, az intézmények fejlesztése, a környezetvédelem és a közösségi kapcsolatok fejlesztése, erősítése szerepelt.
A munkahelyteremtés, munkahely megtartás jegyében folytatta az önkormányzat az erdőtelepítést, erdőápolást, létrehozott egy a közhasznú társaságot. Az önkormányzat megvásárolta a Kossuth utcában a volt Elzett-Certa épületét, melyben később a START Rehabilitációs Vállalat fog működni, munkalehetőséget biztosítanak napjainkban is a megváltozott munkaképességű embereknek. Ebben az időszakban is jelentős volt a településen alkalmazott közfoglalkoztatottak száma.
Az intézmények fejlesztése területén elért eredmények: megújult a tornaterem tetőszerkezete, technikai eszközöket vásárolt az önkormányzat a művelődési ház részére, új világítás és hangtechnika került kiépítésre az intézményben. Már ekkor számítógépes nyilvántartással működteti az önkormányzat a könyvtárat. A konyha részére is új technikai eszközök beszerzésére került sor. A ravatalozó épülete előtt megépítésre került az előtető. Négyutca felújítására valósult meg (Dózsa, Rákóczi, Táncsics, Toldi). Új buszfordulót épített az önkormányzat és erre az időszakra esik a Tájház és a hozzá kapcsolódó ifjúsági park létrehozása is szabadtéri színpaddal.
Ápolta az önkormányzat a településre jellemző hagyományokat. A képviselő-testület ebben a választási ciklusban hozta létre az Aradi Vértanúk Emlékparkját, ekkor döntötte el a képviselő-testület, hogy a művelődési házat ZukorAdolphról nevezi el, a művelődési házban kialakításra került egy kávézó is.
A környezetvédelem területén is jelentős előrelépést tett a település. Ekkor döntött úgy a képviselő-testület, hogy kiépíti a szennyvízhálózatot a településen, ekkor került bevezetésre a településen a szervezett hulladékszállítás, melyhez az önkormányzat gépjárművet vásárolt és minden lakos részére hulladékgyűjtő edényzetet biztosított. Már ekkor odafigyelt a település az allergén betegségek megelőzésére, „Biológiai eredetű allergének koncentráció csökkentése” címmel sikeresen pályázott és nyert eszközöket a parlagfű-mentesítés jegyében. Felújította az ár- és belvízvédelmi műveket.
Figyelmet fordított a képviselő-testület a gyermekekre, idősekre, a településen élőkre. Sikeresen pályázott a képviselő-testület az egészséges életkezdet, valamint a gyermek- és ifjúsági egészségfejlesztési programok témakörben. Csatlakozott az önkormányzat az Arany János Tehetséggondozó Programhoz, támogatta az Őszi Napsugár Nyugdíjas Egyesület működését, tagjainak kirándulását, parlamenti látogatásokat szervezett a település lakóinak. A közösségi kapcsolatok erősítése érdekében részt vett a PHARE vidékfejlesztési programban és már ekkor felvetődik a testvértelepülési kapcsolat kiépítése határon túli településekkel. Bővült a díszpolgári elismerésben részesülők köre. Ekkor lett díszpolgár: Üveges László, Márky Géza és posztumusz díszpolgári címet kapott Sipos István és ZukorAdolph.
Támogatást nyújtott a képviselő-testület a tűzoltóságnak, a Bodrogközi Kastélymúzeum Baráti Körnek, a Bodrog Néptáncegyüttesnek, a rendőrségnek BM vonal létesítéséhez, a Sárospataki Református Kollégium Diákszínjátszó Körének.
2002-2006.
Az erre a 4 évre szóló gazdasági program fókuszában továbbra is a munkahelyteremtés, a meglévő munkahelyek megtartása szerepelt. Kiemelt figyelmet fordított a képviselő-testület ebben az időszakban a testvértelepülési kapcsolatokra, az oktatásra, az idegenforgalom növelése érdekében a településkép javítására, szálláshely létesítésére. Ekkor kezdődött el Ricse nagyközségben a belterületi vízelvezetés.
A munkahelyteremtést szolgálta a régi Elzett-Certa épület átalakítása. 2003-tól itt működik a START Rehabilitációs Vállalat kirendeltsége, közel 20 fő foglalkoztatását teszik lehetővé a megváltozott munkaképességű, itt élő lakosok számára. Folytatódott a közfoglalkoztatási program. Minden évben olyan programot indított a település, mely a munkahelyteremtés, munkahely megtartás mellett értéket is teremt. Kialakításra került a piactér is.
2003-ban testvértelepülési kapcsolatot ott létre Ricse Nagyközség Önkormányzata a Lengyelország-iKolaczyce településsel, majd 2005-ben az Olaszország-iCaselette önkormányzatával. Az itt élő gyermekek, az itt élő emberek számára óriási lehetőség, hogy megismerhetik más ország, más település adottságait, kultúráját, oktatását, a civil szervezetek működését, gazdaságát, mely ismeretek, ismerkedések életre szóló barátságok kialakulásához vezettek, vezetnek és a jövőben is vezethetnek.
Az oktatáshoz kapcsolódóan az önkormányzat részt vett az Információs Technológia az általános iskolában című PHARE programban, felújításra került az iskola villamos hálózata. Az önkormányzat tankönyv támogatást nyújtott minden iskolás gyermeknek, pénzbeli támogatást nyújtott és az eltelt időszakban is folyamatos támogatást nyújtott a Bursa Hungarica ösztöndíjpályázatban résztvevők számára. Erre az időszakra esik az iskola és óvoda épületének részben Európai Uniós forrásból történő teljes felújítása, melynek költsége 193.312.931,- Ft. Az önkormányzat ehhez a beruházáshoz 5 %-os saját erőt biztosított. Az oktatáshoz nélkülözhetetlen a gyermekétkeztetés biztosítása. Ennek érdekében a konyha részére üstöt vásárolt az önkormányzat.
Az idegenforgalomhoz nélkülözhetetlen a megfelelő infrastruktúra és a település látnivalóinak, a település életének bemutatása. Ebben az időszakban épült ki a településen a szennyvízhálózat, ekkor történt a tájház berendezése, felújításra kerültek a buszmegállók. Az önkormányzati hivatal tetőszerkezete és a támfalszerkezete is ekkor készült el. Csatlakozott az önkormányzat a LEADER programhoz, melynek keretében a ZukorAdolph Művelődési Ház tetőterében szálláshelyek kerültek kialakításra és összeállításra került egy Ricse és a Bodrogköz értékeit bemutató kisfilm is. Ekkor épült ki a településen a GVOP programon belül a szélessávú hálózat, mely jelentős előrelépés volt a kommunikáció területén.
Ebben a 4 évben kezdődött a településen a szelektív hulladékgyűjtés és ebben a 4 évben kezdődött meg a településen a belterületi vízrendezés.
Ekkor kapta meg az önkormányzat a Ricse, Kossuth Lajos utca 5. szám alatti ingatlant, melyben a település és a térség lakosságának érdekét figyelembe véve kialakításra került a munkaügyi központ kirendeltsége.
Ebben a 4 évben több szervezetet, alapítványt támogatott az önkormányzat. Támogatásban részesült a Lácacséke-Perbenyik határnyitás és ideiglenes határnyitás programja. Ricse Nagyközség Önkormányzata támogatást nyújtott a mentőállomás, a sportkör, a Református Egyház,a Római Katolikus Egyház, a tűzoltóság, a Bodrogközi Régi Magyar Kultúra Alapítvány, az Erzsébet Kórház, a Magyar Vöröskereszt működéséhez.
2006-2010.
Ennek a 4 évnek a mottója: „középpontban a gyermekek, idősek és a hátrányos helyzetű munkavállalók”.
Ricse Nagyközség Önkormányzata Semjén Község Önkormányzatával és Lácacséke Község Önkormányzatával közösen megállapították a Ricsei II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola körzethatárait, mely alapján egy iskolai körzetet alkot a három település közigazgatási területe, melyhez később Dámóc Község Önkormányzata is csatlakozott. Korszerűsítésre került az iskolához tartozó főzőkonyha és megújult a tornaterem is. Az előző választási ciklusban felújított iskola nem csak külső és belső megjelenésében újult meg, hanem az iskola oktatásában is jelentős változások történtek. Jelentős taneszköz fejlesztés valósult meg az intézményben, interaktív táblákat vásárolt az önkormányzat. Bevezetésre került a kompetencia alapú oktatás a TÁMOP 3.1.4 program keretében – Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – innovatív intézményben címmel. Órarend keretében bevezette az önkormányzat a sakk oktatását. Az iskolában dolgozó pedagógusok kiemelkedő munkát végeztek, az iskola tanulói országos versenyeken, megmérettetéseken is kimagaslóan szerepeltek. Országos helyezést értek el a diákok kémia, német nyelv és a sport területén. Az intézményben sajátos nevelési igényű gyermekek oktatását is lehetővé tette az önkormányzat, a Bodrogközben ez az egyetlen oktatási intézmény, mely sajátos nevelési igényű gyermekeket oktat integráltan és szegregáltan is. Folytatta az önkormányzat a Bursa Hungarica és az Arany János tehetséggondozó programokat. Ekkor fogadta el az önkormányzat minőség irányítási programját, melynek hatálya a Ricsei II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolára terjed ki. Ekkor került elfogadásra a település esélyegyenlőségi programja is.
Ricse nagyközségben korábban önállóan, ebben a választási ciklusban társulásban (Révleányvár, Zemplénagárd, Dámóc, majd később Tiszakarád) működött az alapszolgáltatási központ, ezen belül az idősek nappali ellátása, a család- és gyermekjóléti szolgálat. Ekkor újítja fel és teszi akadálymentessé (fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés) az önkormányzat az Ady Endre utca 1. szám alatt működő Alapszolgáltatási Központot.
Ebben a választási ciklusban dőlt el az, hogy létrejön egy járóbeteg szakellátó központ, melynek helyszíneként Cigándot jelölik ki. Ez a döntés a földrajzi elhelyezkedés és a Bodrogköz közlekedési lehetőségeit figyelembe véve nem racionális döntés, ennek a központnak ésszerűen Ricsén kellett volna megépülnie. Ricse Nagyközség Önkormányzata ez alatt a 4 év alatt is szervezett szűrővizsgálatokat egészségnappal összekötve. Felújította az önkormányzat az egészségügyi központot, a felújítással együtt az épület akadálymentesítése is megtörtént. Az akadálymentesítés itt is, mint az alapszolgáltatási központ esetében teljes fizikai és infokommunikációs akadálymentesítést is magában foglalta.
Sajnos ebben az évben nem csak az egészségügy, hanem a közbiztonság területén is olyan döntés született, mely nem az itt élők érdekét szolgálta. Összevonásra került a cigándi és a ricsei rendőrőrs. A korában átvett Kossuth Lajos utca 5. szám alatti ingatlanba került áthelyezésre a rendőrség, már nem őrsként, csak irodaként működik. A képviselő-testület a lakosság, a település érdekében támogatta a rendőrség technikai eszközeinek fejlesztését. A funkció nélkül maradt rendőrőrs épületének ingyenes önkormányzati tulajdonba adását kezdeményezte a képviselő-testület, mely ingatlant ingyenesen megkapott az önkormányzat a Magyar Államtól és azóta is önkormányzati feladat ellátására használja.
Ebben a választási ciklusban került felújításra a Dózsa György utca, Kossuth Lajos utca, a József Attila utca és a Zrínyi Ilona utca, valamint a Kossuth Lajos utca melletti járda.
Folytatta az önkormányzat a közfoglalkoztatási programot is, mellyel kapcsolatban 2009-től évente közfoglalkoztatási tervet készített „Út a munkához” program keretében.
Ekkor került felújításra a most már START Rehabilitációs Vállalat kirendeltségének épülete. Az önkormányzat megvásárolta a korábbi kenyérboltot a Szabadság-téren, melyből egy gyönyörű emlékparkot alakított ki a Juhász-kút szoborcsoport mögött. Ekkor került kialakításra új helyszínen a piac, fedett elárusító helyek létesítésével.
Ricse települést korábban nem csak közúton, hanem vasúton, kisvonattal is meg lehetett közelíteni. A kisvasutat megszüntették, Azért, hogy erre az itt élők később is emlékezzenek az önkormányzat megvásárolt egy vasúti kocsi, melyet a korábbi állomás helyén állított fel.
Ekkor került felújításra a ravatalozó épülete. Új drapériákat és új kegyeleti eszközöket vásárolt az önkormányzat és lélekharangot is felállított.
Ricse, Sátoraljaújhely és Sárospatak térségében ebben a választási ciklusban Ricse gesztorságával megvalósult egy KEOP pályázat nettó 73 millió forintból, mely hozzájárult a térség egészséges ivóvíz ellátásához (Ricse üzemelő sérülékeny vízbázis diagnosztikai vizsgálata).
2010-2014.
Ezt a 4 évet a munkahelyek megtartása, a közigazgatás átszervezése, az energetikai fejlesztések jellemezték.
Ricse Nagyközség Önkormányzata sikeresen pályázott egy ipari park létrehozására, kialakítására. Sajnos a képviselő-testületnek meg kellett tapasztalnia azt is, hogy hiába vannak jó elképzelések, hiába vannak tervek a település fejlesztése érdekében, ha ehhez nem rendelkezik olyan mértékű saját erővel, mely a pályázatok megvalósításához szükséges. A képviselő-testület megfontoltan döntött akkor, amikor egy már elnyert pályázatról lemondott, mert annak megvalósítása az önkormányzat, az intézmények működését veszélyeztette volna. A munkahelyek megtartása érdekében az önkormányzat folytatta közfoglalkoztatási tevékenységét és megalakította a Ricsei Szociális Szövetkezetet.
A közigazgatás átszervezése: 2012. január 1-jétől Ricse Nagyközség Polgármesteri Hivatalához csatlakozott Semjén Község. 2013. március 1-jétől pedig Ricsei Közös Önkormányzati Hivatal néven működik a hivatal a településen, melynek illetékessége 4 településre Ricse, Semjén, Nagyrozvágy és Kisrozvágy terjed ki. Ekkor alakultak ki a járások is. Ricse Nagyközség Önkormányzata kezdeményezte, hogy a járási hivatalnak legyen egy kirendeltsége a településen, a képviselő-testületnek ezt a kezdeményezését nem támogatta a kormányzat. Erre az időszakra esett az új hivatal épületének felújítása, átadása. Az átadási ünnepségen jelen volt Caselette testvértelepülésünk delegációja, SandroDogliotti polgármester úr vezetésével. 2014. október 24-étől működik a hivatal a jelenlegi – Ricse, Kossuth Lajos utca 25. –címen.
Átszervezésre került az orvosi ügyelet is, megszűnt a Karcsa Központi Ügyelet. Az ügyeleti rendszer az átszervezés után a Bodrogközi Többcélú Kistérségi Társulás keretén belül Cigánd székhellyel kezdi meg működését.
Az energetikai fejlesztés is jellemezte ezt a 4 évet. Napelemeket szereltetett fel az önkormányzat az általános iskola, az óvoda és a művelődési ház tetőszerkezetére, ezzel is csökkentve az intézmények elektromos áram fogyasztását. Az itt élők közüzemi számláinak csökkentése érdekében olcsóbban működtette az önkormányzat a kéményseprő-ipari közszolgáltatást is.
Az önkormányzat tovább folytatta a Bursa Hungarica és Arany János ösztöndíjprogramokat.
A közművelődés területén is fejlesztésbe kezdett az önkormányzat. Sikeresen pályázott közművelődéi érdekeltségnövelő támogatásra, melyből eszközöket vásárolt a művelődési ház számára, támogatta a Hollywood Bölcsője dokumentumfilm készítését, részt vett a LEADER programon belül a – Szomszéd települések hagyományápoló fesztiválsorozatának szervezésében, lebonyolításában. Együttműködési megállapodást kötött az önkormányzat a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárral.
Kiépült a településen élők közbiztonsága érdekében a térfigyelő-kamerarendszer.
Jelentős támogatást nyújtott ebben az időszakban az önkormányzat a rászoruló és a nem rászoruló gyermekeknek a szünidei gyermekétkeztetés biztosításával.
Ebben a választási ciklusban kapott díszpolgári kitüntetést a településen, a településért végzett munkája elismeréseként Márky Gézáné.
Támogatta az önkormányzat ebben az időszakban is a Református Egyházközséget, a Katasztrófavédelmi szervezetet, a Polgárőr Egyesületet.
2014-2019.
Ez az első olyan választási ciklus, mely már nem 4 évre, hanem öt évre szólt.
Ebben az 5 évben végrehajtott fejlesztések a munkahelyteremtéshez, az egészségügyhöz, az idősek ellátáshoz, a bölcsődés korú gyermekek ellátásához, a gyermekekhez és a településkép javításához kapcsolódtak.
A munkahelyteremtést továbbra is a legfontosabb feladatnak tekintették a képviselők. A közfoglalkoztatásban ebben a ciklusban is sokan részt vettek, mert nem volt lehetőségük elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. Ekkor került megépítésre a Zukor Csárda épülete, mely egyben munkahelyeket teremtett, javult a településkép, javult a településen elérhető szolgáltatások köre és a település híres szülöttének is emléket állított az épület megépítésével az önkormányzat. Ekkor kezdődött el a piactér felújítása, új vizesblokk létesítése.
Az egészségügy területén is fejlesztéseket hajtott végre az önkormányzat. Panoráma röntgent vásárolt a fogászati ellátás biztosításához, támogatta a háziorvosi szolgálat működését és eszközvásárlásra is sor került a háziorvosi ellátáshoz. Támogatta a Medicopter Alapítványt, a Mosolyért Közhasznú Egyesületet, a helyi Mentőállomást, a Spider Mentőcsoportot és a Miskolci Speciális Felderítő és Mentőcsoportot, a Csontvelő Transzplantáció Alapítványt.
Az előző választási ciklusban elkészült az új hivatal épülete. A régi hivatal épületét az önkormányzat jelentős saját forrás biztosításával bentlakásos idősek otthonává alakította át és itt kezdte meg működését 15 fő ellátottal a Napfény Ricsei Idősek Otthona.
Ekkor döntött a képviselő-testület a bölcsődés korú gyermekek helybeni ellátása érdekében Mini Bölcsőde alapításáról. Többször nyújtott be pályázatot az önkormányzat erre a célra. Az első tervezet szerint az óvoda épületének bővítésével kívánta a bölcsődét kialakítani, de ezt a pályázat nem nyert támogatást. A képviselő-testület úgy látta, hogy indokolt a bölcsőde létrehozása, ezért egy meglévő épület átalakításával oldotta meg, hogy az itt élő 3 év alatti gyermekek részére is biztosított legyen ellátásuk Ricsén.
Ebben az öt évben is támogatta az önkormányzat a rászoruló és nem rászoruló gyermekeket szünidei gyermekétkeztetés keretén belül. Támogatást nyújtott a képviselő-testület az intézményében megszervezett Erzsébet táborhoz.
Sajnos több olyan pályázata is volt ebben a választási ciklusban az önkormányzatnak, melyeket nem támogattak, nem a pályázati kiírás vagy a pályázat nem megfelelő tartalma miatt. Nem nyert támogatást az önkormányzat kül- és belterületi utak támogatására a Vidékfejlesztési Programon belül és nem valósult meg a tervezet napelem-park sem. Nagyon részletes, szakmailag nagyon megalapozott pályázati anyag került előkészítésre ebben az időszakban a határon átnyúló programokon belül. Sajnos az InterregSlovakia-Hungary felhívásra készített From Bodrogköz toHollywod – FromHollywood to Bodrogköz (RePlay) pályázat nem nyert támogatást. A Polgármester javaslatára a képviselő-testület úgy döntött, hogy ezt az értékes és impozáns tervet, ha apránként is, de meg kell valósítani. Ez ebben a választási ciklusban el is kezdődött a ZukorAdolph Művelődési Ház melletti területen és megvalósítása még több évre munkát ad a településnek. Egy jelentősebb útfelújítás volt ebben az időszakban, a Zrínyi Ilona utca kapott új aszfaltréteget.
A kulturális rendezvények közül kiemelt jelentőséggel bírt a 2016. június 10-én megtartott Magyar Hollywood-túra. Ezen a rendezvényen többek között részt vett: Rófusz Ferenc, Csupó Gábor, Bunyik Béla, Bokor Balázs. Itt és ekkor alakult meg a Magyar Hollywood Tanács. Több kiállítás is gazdagította a művelődési ház programját: kisvasút történeti kiállítás, Hogya Viktor könyvbemutatója (A barázdától a katedráig című könyv, melynek kiadásához az önkormányzat támogatást biztosított), Hogya Viktorné képzőművészeti kiállítása, állandó kiállításként a ZukorAdolph és a település életét bemutató kiállítás. Erre az időszakra esett a település 730. évfordulója, melynek alkalmából a Ricse, Kossuth Lajos utca 25. szám alatti ingatlan falán emléktáblát helyezett el Vécsi István polgármester 2018. december 23-án.
2017 év végén elfogadta a képviselő-testület a település arculati kézikönyvét, mely meghatározza a településkép jövőbeni irányait figyelembe véve Ricse adottságait, elhelyezkedését, hagyományait.
Ebben az időszakban sem feledkezett meg a képviselő-testület az egyházak támogatásáról.
Kiemelkedő jelentőséggel bírt ebben az időszakban a rászoruló családok téli tüzelőanyaggal való támogatása.
2019-2024.
Ez a választási ciklus még nem egy lezárt időszak és nem is a legkönnyebb évei lesznek az önkormányzatnak, az itt élőknek.
Erre az időszakra esett a COVID-19 fertőzés, melyet még a mai napig sem lehet elfelejteni. Ez a közel két év részben visszafogta, későbbre halasztotta az önkormányzat fejlesztési terveinek megvalósítását.
2019-ben kezdődött el a ZukorAdolph Művelődési Ház melletti parkban a rekortán pálya építése. Ekkor újultak meg az óvoda udvar kültéri játékai.
Felújításra került a Juhász-kút szoborcsoport.
A közigazgatás terén változás történt. 2020. január 1-jétől a Ricsei Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó települések köre tovább bővült Zemplénagárd és Dámóc településekkel.
Folyamatban van a szabadtéri színpad építése, a ZukorAdolph Múzeum építése, berendezése.
Tervezés alatt van az Ady Endre utca és a Kossuth Lajos utca 25. számú ingatlan közötti sétány tervezése és remélhetően ebben az időszakban ez a sétány megépítésre is kerül, új közösségi színteret biztosítva az itt élőknek.
Sajnos ebben az időben szomszédunkban, Ukrajnában háború dúl. Most 2022-ben az önkormányzatot és az embereket az energiaárak drasztikus emelése olyan nehéz helyzetbe fogja hozni, hogy az eltervezett fejlesztések várhatóan csak jóval lassabban és jóval később fognak megvalósulni.