Fekvése
Révleányvár és Cigánd között található, a Tisza jobb partján. Határában folyik az itt különösen kiszélesedő Tisza, aminek a jobb partján terül el. Jellegzetes észak-alföldi tájon fekszik, az ukrán határtól kb. 8, a szlovák "határtól" kb. 3-4 km-re. A falu nagy része dombos terület.
Története
A Bodrogközt sokszor szigetként emlegetik, mert a területét nagymértékben meghatározza három folyó: a Bodrog, a Tisza és a Latorca, amik szinte szigetként ölelik át ezt a vidéket. A vidéket - a régészeti leletek tanúsága szerint - az újkőkortól egészen napjainkig folyamatosan lakják. Ricse honfoglaláskori település. A Ricse elnevezés - az Egri Tanárképző Főiskola értelmező nyelvkönyve szerint - a szláv nyelvből származik, és feltehetően mocsarat, vizes helyet jelent. Egy 1864-ben kiadott helységnévtárban Récse néven szerepel a település. Egy 1939-ben íródott kézikönyv szerint viszont a község neve valamikor Rétecske, Rétcske lehetett, s ebből az elnevezésből alakult ki később a Ricse helységnév. Egy azonban biztos; a vidéken található lápok, mocsarak egészen a XIX. századig meghatározták az itt élő emberek életmódját. A fő megélhetési forrást a halászat, a vadászat, a sulyomszedés és a nádvágás jelentette. A mocsarak lecsapolása előtt Ricse a Bodrogköz egyik legelzártabb települése volt. Maga a falu már a XIII. században létezett. Az első levéltári adatok 1288-ból származnak. Ekkor adományozta Ricsét, Boleszló váci püspök a leleszi konventnek. Az adománylevél latinul íródott. Később 1307-ben az egri káptalan szintén latin nyelven írt oklevelében Ryuche alakban olvasható a település neve. 1364-ben a Visegrádon kelt oklevélben már a mai írás-és nyelvhasználat szerint jelent meg a község neve. 1403-ban pedig már egyértelműen Ricse faluként említik a települést. Az 1700-as években 5 családot telepítettek be a faluba (Máté, Vécsy, Körmöndi, Deák, Kocsi). A falu lakosságának nagy része ma is ezeknek a családi nevek valamelyikét viseli.
Folytatás |