Ricse üzemelő, sérülékeny vízbázis diagnosztikai vizsgálata projekt bemutatása
A projekt műszaki megvalósítása a következő lépésekből áll:
- Az állapotfelmérés, archív információk begyűjtése során légifotók készítése, értékelése, archív adatok, dokumentációk gyűjtése és rendszerezése, terepbejárás történik.
- A szennyezőforrások fúrásokkal történő feltárása Auger mintavétellel, a mintaanyag geológiai leírásával, kútkiképzéssel, próbaszivattyúzással, vízminta vétellel, általános vízkémiai vizsgálattal, a VITUKI felé történő adatszolgáltatással és vízföldtani napló készítésével történik.
- A monitoring rendszer kialakítását üledékföldtani paraméterfúrással, monitoring kutak építésével, dokumentálásával, monitoring próbaüzem kialakításával végezzük.
- Talajminta és vízkémiai mintavételek, laborelemzések során talajmechanikai vizsgálatok, infiltrométeres beszivárgás vizsgálatok, a talajminták szennyezettség elemzése, vízminták szennyezettség elemzése, permeabiméteres anizotrópia meghatározás történik.
- Tartós szivattyúzás során mérésekkel, vizsgálatokkal az induló talaj- és rétegvíz nyomásállapotot, a K-15(II) kút, a K-17(V) kút, a K-18 (VI) kút termeltetését és a záró talaj- és rétegvíz nyomásállapot vizsgálatát végezzük.
- A geofizikai felmérés, szelvényezés során vertikál elektromos szelvényezés, vízföldtani interpretáció, értelmezés történik.
- A meglévő észlelő kutak felújítása a térségben található, már nem üzemelő csőkutak megvizsgálásával, a monitoring hálózatba történő bekapcsolásával, a szolgalmi jog a tulajdonosok írásbeli hozzájárulásának megszerzésével történik.
- A vízszintészleléshez kapcsolódó műszertelepítés munkáit a részletes egymásrahatás vizsgálatoknál Dataqua műszerek beépítésével és az ellenőrző vízszint észlelések során végezzük.
- A modellezés, védőterület meghatározása a kutatási zárójelentés, a földtani modellrétegek, a vízföldtani jellemzők meghatározása, a nyugalmi nyomásszintek, a termelési variánsok, a védőidom számítások és a védőterületek kijelölése során történik.
- A biztonságba helyezési terv, és a védőterületi dokumentáció kidolgozása a földhivatali munkarészek, a védőterületi ingatlanok, korlátozások, a szennyezőforrások ismertetése, a biztonságba helyezési intézkedések és az elmaradó intézkedések veszélyeinek feltárásával történik.
- A térinformatikai feldolgozás a kutatási alapadatok, a modellszámítási eredmények és a védőterületi adatok alapján történik.
- A szervezési költségek a projekt menedzsment, a mérnöki feladatok, a műszaki ellenőrzés, a tervezői művezetés, a könyvvizsgálat, a tájékoztatási és nyilvánossági feladatok, a projekt előkészítés, a közbeszerzési tevékenység, az output indikátorok, az intézményi, működtetési és az üzemeltetési elemzés költségeit tartalmazzák.
- A projekt lebonyolítása a vízjogi engedélyhez nem kötött munkák a támogatási szerződés megkötését követően azonnal, az engedélyhez kötöttek pedig az eljárást követő határozat kézhezvételével kezdhetőek.
- A projekt megvalósításához a szükséges tanulmányok kidolgozását, műszaki előkészítés munkáit, a kedvezményezett szerződéses struktúrájának és a projektmenedzsment kialakítását végezzük.
A projekt eredményeként a RKV ellátási körzetében teljesül a távlati lakossági, ellátási cél. Megvalósul a biztonságos vízellátás követelménye a korábbiakban vízhiányos, csúcsfogyasztási időszakokban is. Megelőzhetővé válik az emberi tevékenységből származó szennyezések vízminőségre gyakorolt kedvezőtlen hatásának bekövetkezése és kijelölésre kerülnek a 123/ 1997 (VII.18) Kormányrendelet előírásainak megfelelő védőterületek a szükséges korlátozó intézkedések, műszaki beavatkozások javaslataival.
A fejlesztési célt a bemutatásra kerülő beruházási program teljesíti, megvalósíthatóságát az 1997-ben induló Vízbázisvédelmi Program számos befejezett és folyamatban lévő diagnosztikai eljárása bizonyítja.
Műszaki ismertetés
A feladatot a vonatkozó jogszabályok és a kiadott útmutatók (421. fejezet) előírásainak megfelelően az eddigi gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével kell végrehajtani. A korábban alkalmazott I + II ütemre bontás jelen esetben nem indokolt, hiszen a KEVITERV, Miskolc 5-4128-86 számú tervdokumentációja felszíni védőterület kialakítását indokolta, azaz hidraulikai számításokkal alátámasztotta a vízbázis sérülékenységét.
Továbbiakban a földtani, hidrogeológiai, hidraulikai és vízminőségi ismeretek kiegészítése szükséges mérésekkel, vizsgálatokkal, feltárásokkal, észlelő kutak telepítésével, egymásra hatás vizsgálatokkal olyan mértékig, hogy a víztermelő kutak utánpótlódási térsége megbízhatóan lehatárolható, a prognosztizált védőterület (védőidom) rendszer modellezéssel meghatározható, a vizsgált vízkészlet mennyiségi - minőségi állapota, előrejelzése pedig értékelhető legyen.
Gyűjtést és értékelést kell végezni az érintett környezet hidrogeológiai viszonyairól, az igénybevett víztér és a termelt víz mennyiségéről és minőségéről, igénybevételi módjáról, ezek időbeli változásairól, a mértékadó környezetben található szennyező forrásokról rendelkezésre álló eddigi adatok, ismeretek alapján. (Ezeket a szolgáltatónál, a területi hatóságok és szakhivatalok adattáraiban és a központi adattárakban kell felkeresni. Ide tartoznak a bármely céllal létesült és a terepfelszín alatti viszonyokról ismeretet nyújtó földtani, nyersanyagkutató és a víztermelési céllal készült fúrások adatai, a földhasználati (és mezőgazdasági) adatok, de annak becslése is, hogy egy-egy csatornázatlan településen mennyi szennyezőanyag kerülhetett eddig a vízbe, ami az ottani vízfogyasztás adataiból vezethető le.)
Meg kell határozni, hogy még milyen adatokat kell beszerezni ahhoz, hogy egyenként értékelni lehessen a károsító - főként szennyező - források eddigi és várható szerepét a vízminőség (és mennyiség) alakulásában és meg kell szerezni azokat.
Az így, a számítások céljára már teljesnek mondható adat anyag alapján előrejelzést kell készíteni arra, hogy a meglévő szennyezőforrások további működésének hatására hogyan alakul a termelt víz minősége a jövőben, s ha az előre jelzett folyamat eredménye nem elfogadható a termelt víz minőség alakulásának szempontjából, akkor azt kell meghatározni, hogy mely szennyezőforrások mikori megszüntetésével és/vagy korlátozásával alakíthatók a folyamatok olyanná, hogy a termelt (és szolgáltatott) víz minősége hosszú távon elfogadható legyen.
Az eredmény nem csak bizonyos szennyezőforrások megszüntetésének/korlátozásának szükségessége lehet; szükségesség válhat egyéb - pl. aktív vízbázis-védelmi - beavatkozás is sőt, kimutathatja a diagnosztika, hogy a károsodás nem megfordítható vagy pedig meghatározott ideig - pl. néhány évig - a vízminőség még erőteljes intézkedések ellenére is elfogadhatatlanná válik és a folyamat csak később fordul kedvező irányba.)
A program végrehajtása közben gyűjtött információk:
- kutatási zárójelentés (kutatási munkák bemutatása, értékelése)
- biztonságba helyezési terv (hidrodinamikai modellszámítások, védőterület korlátozó intézkedések)
- védőidom dokumentáció (vízjogi határozat földhivatali adatszolgáltatása) formájában kell rögzíteni.
- Táblázatosan foglaljuk össze a tervezett fejlesztési program tevékenységeit, volumenét, egységárait, folyó árát, nettó költségeit.
